Felfedeztem a tofut...és tetszik!

2024.04.14

A tofu magyarul annyit tesz szójatúró vagy szójababsajtnak is nevezik néhol ezt a kínai eredetű élelmiszert. 

A szójababból kinyert szójatejet megaltatják majd koagulációjával (denaturáció) és a kicsapódott "túró" összenyomásával készítik. A szójatejet szójabab beáztatásával, összezúzásával, forralásával és leszűrésével állítják elő. A szójatejben lévő fehérje kicsapódását általában kalcium-szulfát hozzáadásával érik el, ez a legáltalánosabban használt koaguláló szer a tofu előállításánál Kínában. Használnak még erre a célra magnézium-kloridot vagy citromsavat, sőt tengervizet is. 

A kínai konyha alapvető élelmiszere de a japán a koreai és a dél-kelet ázsiai országok gasztrológiai hagyományaiban is alapvető fontosságú.

Magas fehérjetartalma miatt eleinte a vegetáriánusok körében volt igen népszerű mint húspótló. Mára már az egész világon elterjedt és vált közkedvelt élelmiszer forrássá. 

Elkészítési formái szerint megkülönböztetnek friss és feldolgozott tofut, a friss tofu szójatejből készül, a feldolgozott tofu pedig friss tofuból. 

A friss tofut három fő csoportba oszthatjuk víztartalma alapján:

-Lágy vagy selymes tofu...állaga a pudinghoz hasonlít mivel ennek a legmagasabb a víztartalma...(Japánban és Koreában tengervíz hozzáadásával készítik és annyira puha hogy a tradicionális pálcikájukkal nem is tudják elfogyasztani hanem porcelánkanalat használnak hozzá)

-Kemény tofu...ez már összepréseltebb anyagú, állaga ennek hasonlít a legjobban a nyers húséhoz, annyira rugalmas ha összenyomják visszaugrik eredeti méretére. Ez már könnyen fogyasztható pálcikával is. 

-Szárított tofi...ez tartalmazza a legkevesebb vizet a friss tofuk közül. Igen szilárd állaga a sült húséhoz hasonlít és még mindig igencsak rugalmas. 

Feldolgozott tofuk által a friss tofuk sokkal hosszabb ideig eltarthatók és sokféleképpen készítik a feldolgozást. 

-A tartósított tofu  tofukockákból áll, melyeket levegőn kiszárítottak és baktériumok erjesztenek. Ezeket a kockákat aztán rizsbor, sós víz, ecet és darált csilipaprika keverékébe teszik, de van olyan fajtája, melyet rizsszemek, babpástétom és szójabab keverékéhez lehet hozzáadni.

- A büdös tofu különleges lágy tofufajta, melyet zöldségek és halszósz keverékében erjesztettek. Szaga nagyon hasonlít egyes érlelt sajtokéhoz és a legtöbben kifejezetten büdösnek tartják és tényleg csak az ínyencek fogyasztják. 

A szójabab

A szójabab vagy egyszerűen szója, Kelet-Ázsiából származó,  a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. 
Neve a japán sóju (醤油, しょうゆ) – szójaszósz jelentésű szóból ered.

 Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény. 

A világ mezőgazdasági termelőterületének 6%-át vetik be vele, amelyen 2010-ben 265 millió tonna termett.

A szójabab körülbelül 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étolajnak dolgozzák fel. 

Az olajtalanított szárazanyag 98%-át az állattenyésztés használja fel takarmányozási célra. Lábasjószágok élelmezése mellett a iparszerű haltenyésztés alaptakarmánya is. 

Csupán a szójabab 2%-a kerül emberi fogyasztásra!!!

A szója szalmáját is hasznosítják: takarmány, takarmányadalék, alom, tüzelőanyag vagy ipari rostanyag lesz belőle.


A génmódosítás érzékeny téma manapság

A génmódosítást a szója termesztésben is használják.

A leggyakoribb GMO-k a szójabab, a kukorica, a gyapot és a repce. 

Globálisan a GMO-termékek 48%-a szójabab, a GMO-szója pedig a világ szójatermelésének 74%-át teszi ki. 

A GMO-növények azonban általában rejtenek magukban némi kockázatot. Ha egyelőre nem is mutatható ki az egészségre gyakorolt káros hatásuk, a kritikusok több okból is kifogásolják a GMO-kat, többek között ökológiai és gazdasági aggályok miatt. A géntechnológiával módosított növények termesztésének szabályozása épp ezért országonként eltérő. A legszembetűnőbb különbségek az USA és Európa között vannak.

Az első géntechnológiával módosított szójababot a Monsanto hozta forgalomba az Egyesült Államokban, ahol rendkívül elterjedt: a termesztett szója mintegy 94%-a GMO. Az USA-ban az Amerikai Szója Szövetség általában véve támogatja az új GMO-szójafajták engedélyezését. A nemzetközi kereskedelmi forgalomban azonban szigorú szabályok vonatkoznak a termékekre. Ugyanakkor egy nem élelmiszeripari felhasználásra szánt növényt általában nem vizsgálnak felül az élelmiszer-biztonságért felelős hatóságok.

Mi a GMO?

Az olyan élő szervezeteket, amelyek genetikai anyagát laboratóriumban géntechnológia segítségével mesterségesen manipulálják, géntechnológiával módosított szervezeteknek (GMO-knak) hívjuk. Olyan növényi, állati, baktérium- és vírusgén-kombinációk hozhatók létre, amelyek a természetben nem fordulnak elő, és a hagyományos keresztezési módszerekkel sem állíthatók elő. Legtöbbször más fajokból származó géneket ültetnek be egy bizonyos növénybe.

 A GMO-k kifejlesztésének alapvető célja az volt, hogy olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek termesztéséhez nem szükséges rovarirtó szer, és amelyeknek előnyösebb tulajdonságaik vannak, mint nem génmanipulált változataiknak. A biotechnológiai ipar ígéretei ellenére nincs bizonyíték arra, hogy a jelenleg forgalomban lévő GMO-k közül bármelyik is nagyobb terméshozamot, jobb szárazságtűrő képességet, nagyobb tápanyagtartalmat vagy bármilyen más fogyasztói előnyt biztosítana. 

A legnagyobb GMO-gyártók a BASF, a Bayer, a Dupont, a Dow Chemical Company, a Monsanto és a Syngenta.



Na nézzük mi mindenre jó a tofu

-Csökkenti a koleszterinszintet,

-Megelőzi a szív-koszorúér betegségeket, (izoflavonokat tartalmaz)

-Segíti az agyműködést, (folsav tartalma miatt)

-Enyhíti a menopauza tüneteit,

-Csökkenti a csontritkulás esélyét, (kalcium tartalma miatt)

-Tápanyagokban gazdag, (A fehérje mellett a tofu a vas-, kalcium-, A-vitamin- és mangántartalma miatt is ajánlott. Antioxidánsok, illetve aminosavak is találhatóak benne.)


100 g tofu tartalmaz:

Energia 76 kcal

Fehérje 8.1 g
Zsír 4.8 g
Telített 0.7 g
Egyszeresen telítetlen 1.1 g
Többszörösen telítetlen 2.7 g
Szénhidrát 1.6 g
Cukor 0.6 g
Rost 0.3 g
Nátrium 7 mg
Koleszterin 0 mg


Glikémiás Index 0 !!!


Mikor nem ajánlott a fogyasztása illetve mire kell figyelni?

-Allergiás reakciókat válthat ki

(A legtöbbször három éves kor alatt válthat ki allergiás reakciókat de sok kisgyermek ki is nővi ezt az allergiát.)

-Emésztési gondokat okozhat

(Vannak akiknek hasmenést vagy épp székrekedést okoz a tofu fogyasztása)

-Pajzsmirigy problémákat okozhat


(Ez a kérdés is megosztja a kutatókat ugyanis egyes kutatások szerint a szójababalapú ételek nem ajánlottak azoknak, akik a pajzsmirigy-elégtelenség miatt szednek gyógyszert. 

Más vizsgálatok viszont nem találtak jelentős változást a résztvevők pajzsmirigyfunkcióiban az ilyen termékek elfogyasztása után.)

-MAOI-gátlókkal együtt fogyasztva veszélyes lehet

Azoknak, akik valamilyen monoamin oxidáz-gátlót (bizonyos típusú antidepresszánsokat) szednek, nem ajánlott a tofu fogyasztása. A benne található tiramin nevű aminosavval kölcsönhatásba lépve ugyanis túlságosan megnőhet az ember vérnyomása.

Akik ilyen gyógyszert szednek mindenképp kérjék ki kezelőorvosuk véleményét ebben a témában! 


Az otthonesuton Youtube csatornán található ez a videó amiben egy nagyon finom tofus receptet osztok meg, amiben először készítek tofut és teljes megelégedésemre szolgált.


Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el